A génmódosított élelmiszerek olyan állatokból vagy növényekből származnak, amelyeket mesterségesen módosítottak. A folyamat úgy néz ki, hogy megváltoztatják a növény vagy állat saját génállományát, vagy új géneket adnak neki tök más, idegen szervezetből.

Miért csinálják?
Sok szép tündérmesét állítottak fel azok, akiknek ebből hasznuk van. A legszebb talán az, hogy ezzel a világ éhezőinek problémáján akarnak segíteni,(majdnem megkönnyeztem) és gazdaságokat megmenteni a csődtől… hiszen ezek az élelmiszerek sokkal gyorsabban teremnek (így felgyorsul az eladási folyamat is, több pénz lesz belőle), úgy vannak módosítva, hogy a kártevő állatkák nem pusztítják (tehát alapból annyi mérget raktak bele, hogy a rovarnak sem kell, és permetszerre sem kell költeniük). Előállítása, termesztése olcsóbb, gazdaságosabb, az így készült élelmiszerek pedig szemet gyönyörködtetők: és mérgezőek.

De nézzük két szegény génmódosított növény példáján keresztül:

Kukorica
Génmódosításával csodálatosan szép, szinte hibátlan és lényegesen több kukorica terem, hiszen ebben a hibrid változatban olyan rovarölő hatású méreg van már alapból, amitől a kártevők messze elkerülik.

Persze így sokkal több kukoricaolaj, kukoricaliszt, chipsek, szószok, müzlik és még sorolhatnánk, mennyi (valakinek jó kis haszon árán) ilyen feldolgozású élelmiszerek vannak jelenleg a boltok polcain.  
Az már sajnos mellékes, hogy az ilyen kukoricával etetett kísérleti patkányoknál már 90 nap után termékenységi problémák és óriási tumorok, különböző daganatok ( leginkább máj és vese )  alakultak ki:

 GMO kukoricás élelmiszerrel etetett kísérleti patkány

( Photo Courtesy AFP Photo / Criigen, hiv.: motherearthnews.com/natural-health/nutrition/gmo-safety-zmgz13amzsto)

Paradicsom
Szép, nagy, piros, és abszolút friss. Egy hét múlva is … sőt, jó pár hét múlva is. Valljuk be, marha jó biznisz egy termelőnek, hogy nem rohad a nyakára a paradicsom. De a külső nem minden, ugye… Ezek a szép mutáns paradicsomok pedig ketchup, sűrített konzervek és egyéb más formákban eljutnak hozzánk is külföldről. Egy híres francia kutató ilyen jellegű paradicsommal is tesztelte a kis állatokat, szegények 2 hét után fel is dobták a talpukat, így a kísérlet gyorsan véget ért (azért ez nem valami bíztató)

A képen egy hagyományos, kertben termett paradicsom és egy génmódosított változata

(Kép: karmayogadaily.com/2015/11/11/gmo-tomatoes-may-soon-be-back-on-supermarket-shelves/)

Hogy az állatokról is említsünk valamit: a lazacok génjeit például azért módosítják, mert ezzel felgyorsítják a növekedésüket, pikk-pakk óriásira nőnek, és így a profit is sokkal előbb jön – és sokkal több is van belőle. A durva, hogy ezeket a szerencsétlen mutáns halakat összerakják a természetben élőkkel, így jó pár év, és az egész faj úgy ahogy van el lesz cseszve.

A jó hír, hogy Magyarországon az ilyen növények termesztése és ételek előállítása nem engedélyezett. (mondjuk a drog sem, mégis minden sarkon kapni)
Ettől függetlenül forgalmazását nem tiltják, sőt: rengetegen forgalmaznak külföldről érkezett GMO élelmiszert, takarmányt, és nagyon sok külföldi terméket vásárolunk, amit ilyen kis mutáns torzizékből állítottak elő.
Szomorú, de ez csak egy kis olyan része jelenleg a világunknak, amitől nem kell csodálkoznunk, hogy a mai emberek többsége meddő, allergiás, daganatos vagy éppen rákos beteg. Ezek a betegségek – nem kell nagyon messze mennünk – a dédi korosztályban még nagyon ritkának számítottak, őseink általában 90 évig is szépen eléldegéltek, most meg nem lepődünk meg, ha 50-60 évesen családtagokat temetünk. ( nem is voltak ilyen multi cégek az Ő idejükben)

Mit tehetünk?
Odafigyelünk. Magunkra és egymásra. Felvesszük a kis melegítőnket és átbiciklizünk Manci nénihez a szomszéd faluba, aki saját maga termeszti a paradicsomot, vagy Béla bácsihoz, aki levágja nekünk a legszebb malacát. Kimegyünk a piacra, ahol nem szégyelljük fenntartani a sort amíg megkérdezzük az eladót, maga termelte e Kispusztavelőn a zöldségeit vagy gyümölcseit. Igenis rászánjuk az időt, ami egy jó kis családi falulátogatással egybekötött kirándulás is lehet a hétvégén, vagy egy jó piacos vasárnap délelőtt. Inkább erre szánjunk most időt, mint később a kórházi kezelésekre. És ezzel nem csak saját magunkat és családunkat védjük, de a mi kis helyi termelőinket is segítjük.

Itt tartunk jelenleg, kedves 21. századi sorstársak. Nem tudjuk, hogy mit eszünk, nem tudjuk, hogy mivel mérgeznek minket. A kutatók elismerték, hogy ezeknek a génmódosított élelmiszereknek teljes pontossággal nem tudják a hosszú távú lehetséges egészségkárosító hatásait, de hát itt a mi generációnk, akiken tesztelhetik: így lettünk - tudtunkon kívül -  kísérleti patkányok, mi emberek.