MÉZ, a természetesen finom

20% vízből, 80 % cukorból , viszont főként szőlőcukorból (glükóz) és gyümölcscukorból (fruktóz) áll. Sőt számos antioxidánst, vitamint (B1, B2, B6, C) és ásványi anyagot (kálcium, vas,magnézium, cink) tartalmaz.

Azonban nem összekeverendő a bolti és a valódi méz. A bolti gagyikat, amiket oly előszeretettel vásárolunk, mert „olcsó” és eleve ránk kacsint a multik polcairól azokat sem a méhek hordták össze. Ezek cukorsziruppal kevert , méznek nevezett valamik. Ha tehát mézet akarunk venni, keressük a termelőit! Abból is ne a fesztiválokon feszítő hakni mézeseket keressük fel (mert ők a plusz haszon miatt jól levesznek minket), hanem mondjuk a szerény, de alázatos Zoli bácsit, aki még el is magyarázza, hogy mit és miért és persze hogyan.

Persze a méznek is van számos hátránya, de nem annyi, mint a cukroknak. Állaga miatt, mivel rátapad a fogzománcra, talán jobban károsíthatja azokat. Aztán magas hőmérséklet hatásárára elveszítheti vitamintartalmát és egészségünkre káros anyagokat is termelhet. Így nem ajánlott eleve a forró teába tenni, illetve akár sütéshez használni.

Előnyének tekinthető még, hogy a glikémiás indexe (GI) alacsonyabb a cukorénál, ezért kevésbé hizlal, mint vetélytársai.

Cukor, mint lassan ölő méreg

Szerintem erre sok szót nem is érdemes vesztegetni, de legyen.

Itt a leggyakrabban használt finomított cukrot használjuk, a szacharózt. Ezeket cukornádból vagy cukorrépából nyerik rohadt  hosszas ipari eljárás során. Ezért nevezzük ezeket az édesítőket a természetes mézekkel ellentétben mesterséges édesítőszereknek. A sok-sok cukor mellett kevésbé(semennyire) tartalmaz vitaminokat, így a szervezetünknek a feldolgozásához más területről kell elvonnia a szükséges vitaminokat. Nem beszélve a GI értékéről, ami nagyon magas, tehát nem fogyókúra-kompatibilis. És mily meglepő, hogy a népszerű barnacukor sem jobb a fehér társánál, bár egy fokkal egészségesebb, de a barna jelzőt főleg azért kapja, mert vagy nem viszik végig az ipari folyamatot, vagy egyszerűen csak megszínezik. Tehát, erről is ennyit.

Cukorhelyettesítők, mint trendi cuccok

CUKORALKOHOL…….

Köze nincs, sem a cukorhoz, sem az alkoholhoz, De nincs ám! Ezek ugyanis a szénhidrátok redukciójából képződő  alkoholok, amiket általában mesterségesen állítanak elő, de a természetben is előforduló anyagok. És ezek az alapjai ennek a csoportnak. Energiatartalmuk alacsony, kevésbé emelik a vércukorszintet, ezért a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Számos fajtája ismert, mint a szorbit, mannit, maltit, izomaltit, de nálunk a legnépszerűbbek a XILIT ( más néven nyírfacukor) , a SZTÍVIA és az ERITRIT. Utóbbi a természetben sok helyen megtalálható, de  az üzletekben vásárolható formáját cukor erjesztésével állítják elő. A szervezetben teljesen felszívódik, így a többi cukoralkohol tartalmú anyaggal szemben gyakorlatilag semmi mellékhatása nincs. Nem okoz pl. hashajtó tüneteket, mint a lassabban felszívódó nyírfacukor. Ezt nyírfából illetve kukoricacsutkából és préselt cukornádból állítják elő.

No és itt a népszerű SZTÍVIA, amelyeknek édesítőhatása legalább 30-szor erősebb a sima cukorénál, viszont van egy kis érdekes mellékíze.

Ezeknek az úgynevezett cukorhelyettesítőknek azonban elég borsos áruk van 800 Ft-tól 2000 Ft-ig, bolttól függően, azonban arányaiban, mivel jóval kevesebb kell belőlük, és egészségesebb is, majdhogynem ugyanott vagyunk.

Szóval, ha lehet, használjunk mézet! Főleg pálinkába, jó kis házilag aszalt gyümölccsel beágyazva, gyógyszer helyett! :D