A legújabb magyar táplálkozási ajánlás szerint legalább napi fél liter tejet kellene bevételeznünk a szervezetünkbe, vagy ennek megfelelő tejterméket, mivel számos értékes tápanyagot tartalmaz.

TEJTERMÉKET! DE MIT?????

Hogy arányos már a bolti vizezett, fehér lötyi tápanyagtartalma a háziéval? Hát sehogy!

De menjünk szépen sorban.

Miből is áll a tej?

Tejcukorból, tejfehérjéből, vízből, tejzsírból, ásványi anyagokból (Mg., P., Zn., Ca.), vitaminokból (D, A, B1, B2, B12) és enzimekből.

 Aztán csoportosíthatjuk is őket az alábbiak szerint:

1. Fogyasztási tejek (tehéntej, juhtej, kecsketej…..).
2. Ízesített tejkészítmények, melyek pasztőrözött tejből ízesítőanyag hozzáadásával készülnek (kávé, karamell, kakaós tej….).
3. Savanyított tejkészítmények, melyeknek az alapja szintén ugye a tej, amit kultúrával oltanak be (joghurt, kefír, aludttej…).
4. Zsírdús tejkészítmények, amik a tej lefölözésével készülnek (tejszínek,habtejszín, tejföl…).
5. Vajkészítmények, amelyek a tejszín köpülésével készülnek és 80 %-ban tejzsírból állnak (tea vaj, szendvics vaj…)
6. Túrófélék, ezen finomságok pasztőrözött tejből tejsavbaktérium hozzáadásával jönnek létre (felhasználása alapján megkülönböztetünk juhtúrót és tehéntúrót, plusz van még a gomolya amihez juh – és tehéntejet is felhasználnak)
7. Sajtok, tejből alvasztással, illetve érleléssel nyert élelmiszerek. Víztartalma szerint lehetnek lágy, félkemény és kemény sajtok, de zsírtartalma szerint is megkülönböztethetjük őket, úgy mint zsíros, félzsíros és lágy sajtok. Meg persze még számos tulajdonsága alapján. Ha Gombóc Artúr nem csoki, hanem sajtzabáló lett volna, akkor biztos mondaná: „A kerek sajtot, a szögletes sajtot, a gömbölyű sajtot, a lapos sajtot, ……..és minden olyan sajtot, amit csak készítenek a világon.”

 Ha már csoportosítunk, akkor pedig szerintük eleve csak két csoportra oszthatók a tejtermékek:

1. HÁZI KÉSZÍTÉSŰ TEJTERMÉKEK
2. MULTIS, FEHÉR, TEJTERMÉKNEK ÁLCÁZOTT VALAMIK

És hogy mit is veszünk? Nézzük a tejet, ami ugye az összes tejtermék alapja.

HÁZI TEJ, termelői tej, Mari néni teje….stb. a lényeg hogy HÁZI! Itt a fejés után a friss tejet rövid időn belül lehűtik 4 fokra és ezen a hőmérsékleten tárolják. A nyers tejben viszont előfordulnak káros mikroorganizmusok, ezért azt fogyasztás előtt feltétlenül fel kell forralni!

Azonban kevésbé veszít ásványi anyag tartalmából vagy vitamintartalmából. Ha jól belegondolunk nagyszüleink is ezt itták és nem is voltak ennyire eltáposodva. Gondolok itt a rengeteg csontritkulásos megbetegedésre, illetve laktózintoleranciára, a tejfehérje-érzékenységre, egyebekre akár.

Kezd elterjedni, nagyon helyesen, hogy tejtermelők akár házhoz szállítással is kínálják igazi termékeiket. Tejek esetében akár olcsóbban is juthatunk hozzájuk. Vagy ha nem vagyunk lusták, fel is kereshetjük személyesen őket. Ott még a minőséget kaphatjuk. Nem beszélve az igazi, termelői sajtokról, amik lehet, hogy picit drágábbak, mint a bolti műanyag gumiszerű képződmények, de azért mégsem. Semmi gumis sajtszerűség nem hasonlítható össze az igazi tömör, kemény házi sajttal.

No és akkor a boltban kapható tejek…..(tejek?)

Finomabb változatuk az un. ESL technológiával készült tejek. Ez végeredményben a sima pasztőrözés és az extrémebb ultrapasztőrözés között áll. Itt a hőkezelés során a tejet 100-135 fok közé melegítik majd gyorsan lehűtik. Ezáltal az eltarthatóságuk akár 28 napra is nőhet.

UHT….ismerős ez a három betű? Ez a kifejezés ultramagas hőmérsékleten való hőkezelést jelent. Azaz nagyon magas hőmérsékletre, akár 130 fok fölé növelik a tej hőmérsékletét, majd gyorsan visszahűtik és egyből mehet is a fertőtlenített dobozkákba. Ezzel el is érik a hosszú eltarthatóságát, viszont ezáltal minden élő anyagot, vitamint, egyebet kiölnek belőle és akár hetekig, hónapokig is eltarthatók.

 Hát akkor emésszük csak a fentieket!

És gondoljunk a régi mondásra: „egy pohár tej, tiszta fej”.

Hát akkor gondolkozzunk tiszta fejjel!